Uncategorized

Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Gyakori kérdés, hogy ez visszamenőlegesen is lehetséges-e, és ha igen, hogyan, mikor, és meddig, mivel közeledik az a határidő, ameddig ez ebben az évben megtehető.

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás – figyelmeztet a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

Éves nyugdíjemelés

A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, akár a visszamenőleges nyugdíjigényléssel is, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2025. évi januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.

Kiegészítő nyugdíj emelés

Ha 2025-ben évközi kiegészítő nyugdíjemelésre kerülne sor, ez is járni fog, mivel nevezett személy 2024. egy napján, és 2025. január hónapban is nyugdíjban részesül. (Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter márciusi bejelentése szerint idén szükséges lehet a kiegészítő nyugdíjemelés, ami fejenként átlagosan 39 600 forintot jelent.

Ha a nyugdíj jogosultság már 2024-ben bekövetkezett, de a nyugellátás igénylését elhalasztjuk 2025-re, a nyugdíj összegének kiszámítása a 2025-ös számítási szabályok alapján történik, és majd csak 2026-ban részesülünk az éves nyugdíj emelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj is ebben az évben lesz először esedékes.

Természetesen ugyanez vonatkozik a nyugdíjjogosultságot 2025-ben megszerzőkre is.

A nyugdíj összege

A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor. Ezekkel a szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek szintre hozása a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez.

Ezek, az évente, az adott év márciusában meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.

A 2025-ös valorizációs szorzószámokkal kiszámított nyugdíj magasabb összegű a 2024-es kezdetű nyugellátásoknál.

Visszamenőleges igényérvényesítés – június végéig még lehetséges

Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.

Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül. A döntésnél – különösen, ha nincs jelentős különbség a két szóba jöhető év nyugdíj összege között – az is szempont lehet, hogy a visszamenőleges igénybejelentés esetén egy összegben megérkezik a több havi nyugdíj, és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.

Ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel csak június végéig lehetséges az előző évre vonatkozóan.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Azaz júniusi időpontú igénybejelentés esetén a júniust megelőző hatodik hónaptól, vagyis az előző év december hónapjától lehet kérni a nyugellátás megállapítását hat hónapra visszamenőleg, júliusban már csak a tárgyév első hónapjától.

Az időpont kiválasztásánál célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 40 év 345 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 41 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.

Fentiek a Nők 40 a igénybevételénél is érvényesülnek.

Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Gyakori kérdés, hogy ez visszamenőlegesen is lehetséges-e, és ha igen, hogyan, mikor, és meddig, mivel közeledik az a határidő, ameddig ez ebben az évben megtehető.

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás – figyelmeztet a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

Éves nyugdíjemelés

A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, akár a visszamenőleges nyugdíjigényléssel is, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2025. évi januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.

Kiegészítő nyugdíj emelés

Ha 2025-ben évközi kiegészítő nyugdíjemelésre kerülne sor, ez is járni fog, mivel nevezett személy 2024. egy napján, és 2025. január hónapban is nyugdíjban részesül. (Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter márciusi bejelentése szerint idén szükséges lehet a kiegészítő nyugdíjemelés, ami fejenként átlagosan 39 600 forintot jelent.

Ha a nyugdíj jogosultság már 2024-ben bekövetkezett, de a nyugellátás igénylését elhalasztjuk 2025-re, a nyugdíj összegének kiszámítása a 2025-ös számítási szabályok alapján történik, és majd csak 2026-ban részesülünk az éves nyugdíj emelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj is ebben az évben lesz először esedékes.

Természetesen ugyanez vonatkozik a nyugdíjjogosultságot 2025-ben megszerzőkre is.

A nyugdíj összege

A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor. Ezekkel a szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek szintre hozása a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez.

Ezek, az évente, az adott év márciusában meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.

A 2025-ös valorizációs szorzószámokkal kiszámított nyugdíj magasabb összegű a 2024-es kezdetű nyugellátásoknál.

Visszamenőleges igényérvényesítés – június végéig még lehetséges

Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.

Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül. A döntésnél – különösen, ha nincs jelentős különbség a két szóba jöhető év nyugdíj összege között – az is szempont lehet, hogy a visszamenőleges igénybejelentés esetén egy összegben megérkezik a több havi nyugdíj, és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.

Ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel csak június végéig lehetséges az előző évre vonatkozóan.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Azaz júniusi időpontú igénybejelentés esetén a júniust megelőző hatodik hónaptól, vagyis az előző év december hónapjától lehet kérni a nyugellátás megállapítását hat hónapra visszamenőleg, júliusban már csak a tárgyév első hónapjától.

Az időpont kiválasztásánál célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 40 év 345 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 41 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.

Fentiek a Nők 40 a igénybevételénél is érvényesülnek.

Ilja igazi gazda, elit lovakkal. Ilja úgy döntött, hogy nem hagyja mostohaapja örökségét, apja hobbiját, és boldogan vágott bele ebbe a hobbiba, hogy mentálisan és érzelmileg is feloldódjon.

De a lovak, amelyeket rajzolt, nem egy Ilya, mint kiderült, a szerelme titokban ment az istállóba. A férfi számára ez a hír furcsábbnak tűnt a valóságnál. Ilja hosszas gondolkodás után sem talált logikus magyarázatot, és olyan kétségek kúsztak a lelkébe, amelyeket szégyellt bevallani magának.

Miért megy ez az egész a fejében, az önmagával küszködő férfi úgy döntött, hogy kideríti, mi a probléma. Rejtett kamerát szerelt fel a pajtában, de amikor megnézte a felvételt, még több kérdés merült fel benne.

Először a lány megsimogatta a ló pofáját, majd valami furcsa dolog emelkedett ki a ló alól. Ebben a pillanatban a féltékeny férj éles fájdalmat érzett a szíve tájékán. Minden elsötétült a szeme előtt, és majdnem leesett a székről, amelyen ült.

De néhány perc után, amely Razumov számára egy örökkévalóságnak tűnt, a felesége nem azt tette, amit szenvedélyes képzelete tervezett.

Mindössze egy nagy fazekat tartott a kezében.

Tényleg csak…?” Eugén gondolatai kezdtek gyűlni a tudatában. A videó további megtekintése teljesen megerősítette ezeket a gondolatokat. A genetikai anyag elemzésre való kiválasztásának folyamatát egy memóriakártyára rögzítették.

Ilja igazi gazda, elit lovakkal. Ilja úgy döntött, hogy nem hagyja mostohaapja örökségét, apja hobbiját, és boldogan vágott bele ebbe a hobbiba, hogy mentálisan és érzelmileg is feloldódjon.

De a lovak, amelyeket rajzolt, nem egy Ilya, mint kiderült, a szerelme titokban ment az istállóba. A férfi számára ez a hír furcsábbnak tűnt a valóságnál. Ilja hosszas gondolkodás után sem talált logikus magyarázatot, és olyan kétségek kúsztak a lelkébe, amelyeket szégyellt bevallani magának.

Miért megy ez az egész a fejében, az önmagával küszködő férfi úgy döntött, hogy kideríti, mi a probléma. Rejtett kamerát szerelt fel a pajtában, de amikor megnézte a felvételt, még több kérdés merült fel benne.

Először a lány megsimogatta a ló pofáját, majd valami furcsa dolog emelkedett ki a ló alól. Ebben a pillanatban a féltékeny férj éles fájdalmat érzett a szíve tájékán. Minden elsötétült a szeme előtt, és majdnem leesett a székről, amelyen ült.

De néhány perc után, amely Razumov számára egy örökkévalóságnak tűnt, a felesége nem azt tette, amit szenvedélyes képzelete tervezett.

Mindössze egy nagy fazekat tartott a kezében.

Tényleg csak…?” Eugén gondolatai kezdtek gyűlni a tudatában. A videó további megtekintése teljesen megerősítette ezeket a gondolatokat. A genetikai anyag elemzésre való kiválasztásának folyamatát egy memóriakártyára rögzítették.

Tömeges igény sose volt az Adaptív Védelem programra, mégis futtatták – leginkább pr-akcióként. Ám a tragikus kézigránát-baleset azt bizonyítja, hogy ez hibás politikai döntés volt – súlyos következményekkel. Sok még a nyitott kérdés, nagy a sunnyogás.

Folyik a vizsgálat, és indult egy nyomozás is az újdörögdi gyakorlótéren történt súlyos baleset ügyében, amikor is egy kormánytisztviselő hölgy kezében éles kézigránát robbant, emiatt elvesztette mindkét kezét. A tragikus eset ellenére sem Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, sem Vidoven Árpád illetékes államtitkár nem mond le, és folytatódik a tisztviselőknek szóló önkéntes harcászati program is.

„Amíg nem tudjuk mi történt, nem tudjuk megmondani kinek van felelőssége” – válaszolta a vizsgálatokat említve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter minap a kormányinfón a HVG kérdésére, noha mi nem a jogi felelősségre céloztunk, hanem arra, hogy a honvédelmi miniszter vagy parlamenti államtitkára vállal-e az esetért politikai felelősséget és lemond-e – volt rá több napjuk, nem tették.

A baleset március 21-én történt, de aznap a Honvédelmi Minisztérium csak egy rövid közleményt adott ki, hogy „ketten megsérültek a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén”. Másnap közölték, hogy „éles kézigránáttal végrehajtott dobógyakorlat során felrobbant a gránát” egy kormánytisztviselő kezében, akinek mindkét kezét amputálni kellett. A másik, könnyebb sérült a mellette álló kiképző katona volt.

A szaktárca azóta sem közölt ennél többet, így a sajtó próbálta felderíteni az ügyet, a sajtó kérdéseire árult el további részleteket a Miniszterelnökség is. Ezért tudjuk ma már, hogy mit keresett egy civil a gyakorlótéren: a kormánytisztviselőknek szervezett speciális képzésen vett részt, az Adaptív Védelem programban. Sokan eddig nem is hallottak erről, és ez sem véletlen.

Ha valaki mégis megszólalt hivatalosan a napokban, az sem mindig segített a tisztánlátásban. Ugyanis például vagy csak annyira tellett tőle, mint a Parlamentben Orbán Viktortól, aki szerint a hölgy hős. Vagy csak már közismert infókat osztott meg, mint Szalay-Bobrovniczky miniszter is, emellett “politikai kalandorokat” hibáztatott, a sérülteket meglátogatta a kórházban, de lemondását szóba se hozta.

Pedig lenne rá igény – elég csak végigpörgetni a miniszter Facebook-posztja alatt a kommenteket. A honvédelmi vezetés felelősségét firtatta a Tisza Párt szakértője, a volt vezérkari főnök Ruszin-Szendi Romulusz is, aki felvetette még, valóban önkéntes volt-e a részvétel a kormánytisztviselőknek a programon, vagy akár volt rajtuk nyomás – utóbbit a kormányzat cáfolta.

De nemcsak Ruszin-Szendi vetette fel a honvédelmi vezetők felelősségét, hanem Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter is.

A tárcavezetői posztot 2006–2010 között betöltő Szekeres a HVG-nek azt mondta, sok részlet nem tisztázott, de az a gyanúja, hogy „ez egy hibás politikai döntés volt nagyon súlyos következményekkel, és ha erről a miniszter tudott, vagy ő adott utasítást, akkor le kell mondania”.

Szekeres emlékeztetett, hogy bármilyen kiképzést, éles fegyverhasználatot csak a vezérkari főnök engedélyezhet, ha ehelyett a tárca államtitkárát bízták meg a program koordinálásával, az már hiba. Szerinte a kormánytisztviselőknek tartott program nem illeszkedik azokba a kategóriákba, amelyeknek vannak megfelelő, bejáratott rutinjai, szabályzói és protokolljai, és „elképesztő eljárás, hogy folytatják is”.

Ugyan arra Orbán mellett Gulyás és Szalay-Bobrovniczky miniszterek is utaltak nyilatkozataikban, hogy évtizedes rutinok szerint zajlott ez a gyakorlat, maga a program, az Adaptív Védelem elnevezésű felkészítés valójában alig több mint egy éve létezik, és – a Magyar Honvédség és a miniszter akkori közlése szerint – célja, hogy „közelebb vigye a közigazgatásban dolgozókat a honvédelem világához”.

Ez alapján a program inkább tűnik a honvédelem iránt mérsékelten érdeklődő civilek politikai pr-célzattal folytatott programjának, semmint komoly harcászati felkészítőnek. Szalay-Bobrovniczky miniszter a program tavaly januári indulásakor is újként beszélt róla: ez egy „különleges és új felkészítés, amellyel Magyarország biztonságát és védelmi képességeit erősítjük”.

Az akkor még ismeretlen programról nem sokkal később 24.hu írt, méghozzá a Magyar Államkincstár elnöke által a munkatársainak küldött „toborzó” kör-e-mailje alapján. Ebben arról van szó, hogy „az önkéntes műveleti tartalékos kiképzésnél egyszerűbb gyakorlati honvédelmi alapismeretek és alapkészségek elsajátításának lehetőségét” ajánlják, és jelzik, hogy „a laktanyai körülmények között” zajló

felkészítés eredményeként a résztvevők testületi szelleme megerősödik, számos új gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, amelyek a hétköznapok során is hasznosíthatnak.”

Pár hónappal később már Gulyás Gergely helyettese, a Miniszterelnökség államtitkára, Panyi Miklós is részt vett a felkészítésen. Azt nyilatkozta, ő már nem volt sorkatona, de így van módja elsajátítani a honvédelmi alapismereteket. Ám ő sem említett éles lövészetet, éles gránátgyakorlatot, és a vele forgatott alábbi promóciós videóban is csak gyakorlógránátokat dobnak, festékpatronnal lövöldöznek:

A videóban Panyi el is mondja, ez egy program azoknak, akiknek élethelyzetük, munkájuk miatt nem elérhető sem a hivatásos katonai pálya, sem a többféle önkéntes tartalékos képzés sem. A tartalékosság amúgy jellemzően egy 12 modulos, 25 napos kiképzés után a honvédséggel kötött jogviszony, évi 600 ezer forintos rendelkezésre állási díjért, évi minimum 7 napos bevonulással.

Az államtitkári szereplés óta, csaknem egy évig nem került be igazán a hírekbe az Adaptív Védelem program – egészen a mostani tragikus esetig. Eddig azt sem lehetett tudni, mennyien vettek rajta részt az indulása óta. Most viszont a Telexnek a Miniszterelnökség elárulta, hogy „az alapozó képzést tavaly 184 fő kezdte el és 141 fejezte be, a második fázist pedig 72-en végezték el”. Ezek

a számok valóban nem jeleznek erős nyomást a részvételre, hiszen tízezernyi kormánytisztviselőből kevesebb mint 200 vett végül részt a felkészítésen, ám ugyanez a program népszerű(tlen)ségét is jelzi egyúttal.

Tömeges igény sose volt az Adaptív Védelem programra, mégis futtatták – leginkább pr-akcióként. Ám a tragikus kézigránát-baleset azt bizonyítja, hogy ez hibás politikai döntés volt – súlyos következményekkel. Sok még a nyitott kérdés, nagy a sunnyogás.

Folyik a vizsgálat, és indult egy nyomozás is az újdörögdi gyakorlótéren történt súlyos baleset ügyében, amikor is egy kormánytisztviselő hölgy kezében éles kézigránát robbant, emiatt elvesztette mindkét kezét. A tragikus eset ellenére sem Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, sem Vidoven Árpád illetékes államtitkár nem mond le, és folytatódik a tisztviselőknek szóló önkéntes harcászati program is.

„Amíg nem tudjuk mi történt, nem tudjuk megmondani kinek van felelőssége” – válaszolta a vizsgálatokat említve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter minap a kormányinfón a HVG kérdésére, noha mi nem a jogi felelősségre céloztunk, hanem arra, hogy a honvédelmi miniszter vagy parlamenti államtitkára vállal-e az esetért politikai felelősséget és lemond-e – volt rá több napjuk, nem tették.

A baleset március 21-én történt, de aznap a Honvédelmi Minisztérium csak egy rövid közleményt adott ki, hogy „ketten megsérültek a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén”. Másnap közölték, hogy „éles kézigránáttal végrehajtott dobógyakorlat során felrobbant a gránát” egy kormánytisztviselő kezében, akinek mindkét kezét amputálni kellett. A másik, könnyebb sérült a mellette álló kiképző katona volt.

A szaktárca azóta sem közölt ennél többet, így a sajtó próbálta felderíteni az ügyet, a sajtó kérdéseire árult el további részleteket a Miniszterelnökség is. Ezért tudjuk ma már, hogy mit keresett egy civil a gyakorlótéren: a kormánytisztviselőknek szervezett speciális képzésen vett részt, az Adaptív Védelem programban. Sokan eddig nem is hallottak erről, és ez sem véletlen.

Ha valaki mégis megszólalt hivatalosan a napokban, az sem mindig segített a tisztánlátásban. Ugyanis például vagy csak annyira tellett tőle, mint a Parlamentben Orbán Viktortól, aki szerint a hölgy hős. Vagy csak már közismert infókat osztott meg, mint Szalay-Bobrovniczky miniszter is, emellett “politikai kalandorokat” hibáztatott, a sérülteket meglátogatta a kórházban, de lemondását szóba se hozta.

Pedig lenne rá igény – elég csak végigpörgetni a miniszter Facebook-posztja alatt a kommenteket. A honvédelmi vezetés felelősségét firtatta a Tisza Párt szakértője, a volt vezérkari főnök Ruszin-Szendi Romulusz is, aki felvetette még, valóban önkéntes volt-e a részvétel a kormánytisztviselőknek a programon, vagy akár volt rajtuk nyomás – utóbbit a kormányzat cáfolta.

De nemcsak Ruszin-Szendi vetette fel a honvédelmi vezetők felelősségét, hanem Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter is.

A tárcavezetői posztot 2006–2010 között betöltő Szekeres a HVG-nek azt mondta, sok részlet nem tisztázott, de az a gyanúja, hogy „ez egy hibás politikai döntés volt nagyon súlyos következményekkel, és ha erről a miniszter tudott, vagy ő adott utasítást, akkor le kell mondania”.

Szekeres emlékeztetett, hogy bármilyen kiképzést, éles fegyverhasználatot csak a vezérkari főnök engedélyezhet, ha ehelyett a tárca államtitkárát bízták meg a program koordinálásával, az már hiba. Szerinte a kormánytisztviselőknek tartott program nem illeszkedik azokba a kategóriákba, amelyeknek vannak megfelelő, bejáratott rutinjai, szabályzói és protokolljai, és „elképesztő eljárás, hogy folytatják is”.

Ugyan arra Orbán mellett Gulyás és Szalay-Bobrovniczky miniszterek is utaltak nyilatkozataikban, hogy évtizedes rutinok szerint zajlott ez a gyakorlat, maga a program, az Adaptív Védelem elnevezésű felkészítés valójában alig több mint egy éve létezik, és – a Magyar Honvédség és a miniszter akkori közlése szerint – célja, hogy „közelebb vigye a közigazgatásban dolgozókat a honvédelem világához”.

Ez alapján a program inkább tűnik a honvédelem iránt mérsékelten érdeklődő civilek politikai pr-célzattal folytatott programjának, semmint komoly harcászati felkészítőnek. Szalay-Bobrovniczky miniszter a program tavaly januári indulásakor is újként beszélt róla: ez egy „különleges és új felkészítés, amellyel Magyarország biztonságát és védelmi képességeit erősítjük”.

Az akkor még ismeretlen programról nem sokkal később 24.hu írt, méghozzá a Magyar Államkincstár elnöke által a munkatársainak küldött „toborzó” kör-e-mailje alapján. Ebben arról van szó, hogy „az önkéntes műveleti tartalékos kiképzésnél egyszerűbb gyakorlati honvédelmi alapismeretek és alapkészségek elsajátításának lehetőségét” ajánlják, és jelzik, hogy „a laktanyai körülmények között” zajló

felkészítés eredményeként a résztvevők testületi szelleme megerősödik, számos új gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, amelyek a hétköznapok során is hasznosíthatnak.”

Pár hónappal később már Gulyás Gergely helyettese, a Miniszterelnökség államtitkára, Panyi Miklós is részt vett a felkészítésen. Azt nyilatkozta, ő már nem volt sorkatona, de így van módja elsajátítani a honvédelmi alapismereteket. Ám ő sem említett éles lövészetet, éles gránátgyakorlatot, és a vele forgatott alábbi promóciós videóban is csak gyakorlógránátokat dobnak, festékpatronnal lövöldöznek:

A videóban Panyi el is mondja, ez egy program azoknak, akiknek élethelyzetük, munkájuk miatt nem elérhető sem a hivatásos katonai pálya, sem a többféle önkéntes tartalékos képzés sem. A tartalékosság amúgy jellemzően egy 12 modulos, 25 napos kiképzés után a honvédséggel kötött jogviszony, évi 600 ezer forintos rendelkezésre állási díjért, évi minimum 7 napos bevonulással.

Az államtitkári szereplés óta, csaknem egy évig nem került be igazán a hírekbe az Adaptív Védelem program – egészen a mostani tragikus esetig. Eddig azt sem lehetett tudni, mennyien vettek rajta részt az indulása óta. Most viszont a Telexnek a Miniszterelnökség elárulta, hogy „az alapozó képzést tavaly 184 fő kezdte el és 141 fejezte be, a második fázist pedig 72-en végezték el”. Ezek

a számok valóban nem jeleznek erős nyomást a részvételre, hiszen tízezernyi kormánytisztviselőből kevesebb mint 200 vett végül részt a felkészítésen, ám ugyanez a program népszerű(tlen)ségét is jelzi egyúttal.

 

Együnk egy tojást naponta?

Egy sült, főtt vagy ecetes tojás vasárnap reggelire mindig finom csemege. De gyakran figyelmeztetnek bennünket a tojás koleszterinszintjére. Szóval jó napi egy tojást megenni? Milyen hatással van a szervezetedre, és van-e egészségügyi előnye?

Együnk egy tojást naponta?

Egy sült, főtt vagy ecetes tojás vasárnap reggelire mindig finom csemege. De gyakran figyelmeztetnek bennünket a tojás koleszterinszintjére. Szóval jó napi egy tojást megenni? Milyen hatással van a szervezetedre, és van-e egészségügyi előnye?

Végeztünk egy kis kutatást!

Koleszterin

A tojás koleszterint tartalmaz. Szervezetünknek szüksége van erre a zsírszerű anyagra, mert ez egy szükséges építőelem többek között a hormonok, az epe és a testsejtek előállításánál. A szükséges koleszterin nagy részét szervezetünk maga állítja elő, a májban. Koleszterinünk többi része az elfogyasztott élelmiszerekből származik. A túl magas koleszterinszint növeli a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét. Ezért az ajánlott napi koleszterinmennyiség 300 milligramm.

Javasolt napi bevitel

A tojás sárgája már körülbelül 200 milligramm koleszterint tartalmaz, míg a tojásfehérje ezt az anyagot nem. Észrevetted, hogy egy tojássárgája elfogyasztásával már majdnem elérted a napi ajánlott koleszterinszintet. Ha napi egy tojást eszel, és nem eszel mást, ezt az anyagot tartalmazó ételt, akkor minden rendben lesz. De a vaj, a margarin, a sajt, a zsíros húsok és mindenféle rágcsálnivaló is tartalmaz koleszterint. Tehát napi egy tojás fogyasztása rendben van, ha gondoskodsz arról, hogy az étrend többi része kiegyensúlyozott legyen.

A tojásnak azonban számos egészségügyi előnye van.

Egészségügyi előnyök

A tojás fogyasztása rengeteg egészségügyi előnnyel jár. A sportolók különösen kihasználhatják ezeket az előnyöket. A tojás tele van esszenciális aminosavakkal és fehérjékkel, amelyek elősegítik az izomépítést. Más fontos tápanyagokat is tartalmaznak, például vasat, kolint, folsavat, ként és cinket, valamint B2-, B12-, E- és D-vitamint. Ezek az anyagok együttesen javítják a kognitív funkcióinkat, a memóriánkat, a természetes haj- és körömnövekedést, idős korban pedig felvehetik a harcot az olyan szembetegségek ellen, mint a szürkehályog és csökkentik a vérnyomást.

Együnk egy tojást naponta?

Egy sült, főtt vagy ecetes tojás vasárnap reggelire mindig finom csemege. De gyakran figyelmeztetnek bennünket a tojás koleszterinszintjére. Szóval jó napi egy tojást megenni? Milyen hatással van a szervezetedre, és van-e egészségügyi előnye?

Együnk egy tojást naponta?

Egy sült, főtt vagy ecetes tojás vasárnap reggelire mindig finom csemege. De gyakran figyelmeztetnek bennünket a tojás koleszterinszintjére. Szóval jó napi egy tojást megenni? Milyen hatással van a szervezetedre, és van-e egészségügyi előnye?

Végeztünk egy kis kutatást!

Koleszterin

A tojás koleszterint tartalmaz. Szervezetünknek szüksége van erre a zsírszerű anyagra, mert ez egy szükséges építőelem többek között a hormonok, az epe és a testsejtek előállításánál. A szükséges koleszterin nagy részét szervezetünk maga állítja elő, a májban. Koleszterinünk többi része az elfogyasztott élelmiszerekből származik. A túl magas koleszterinszint növeli a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét. Ezért az ajánlott napi koleszterinmennyiség 300 milligramm.

Javasolt napi bevitel

A tojás sárgája már körülbelül 200 milligramm koleszterint tartalmaz, míg a tojásfehérje ezt az anyagot nem. Észrevetted, hogy egy tojássárgája elfogyasztásával már majdnem elérted a napi ajánlott koleszterinszintet. Ha napi egy tojást eszel, és nem eszel mást, ezt az anyagot tartalmazó ételt, akkor minden rendben lesz. De a vaj, a margarin, a sajt, a zsíros húsok és mindenféle rágcsálnivaló is tartalmaz koleszterint. Tehát napi egy tojás fogyasztása rendben van, ha gondoskodsz arról, hogy az étrend többi része kiegyensúlyozott legyen.

A tojásnak azonban számos egészségügyi előnye van.

Egészségügyi előnyök

A tojás fogyasztása rengeteg egészségügyi előnnyel jár. A sportolók különösen kihasználhatják ezeket az előnyöket. A tojás tele van esszenciális aminosavakkal és fehérjékkel, amelyek elősegítik az izomépítést. Más fontos tápanyagokat is tartalmaznak, például vasat, kolint, folsavat, ként és cinket, valamint B2-, B12-, E- és D-vitamint. Ezek az anyagok együttesen javítják a kognitív funkcióinkat, a memóriánkat, a természetes haj- és körömnövekedést, idős korban pedig felvehetik a harcot az olyan szembetegségek ellen, mint a szürkehályog és csökkentik a vérnyomást.

Nem csak a korösszetétel más az országon belül, hanem az ellátásban is nagyok a különbségek. Dél- és Észak-Alföldön a legalacsonyabb az átlagnyugdíj, ami a fővárosi kétharmadát sem éri el – írja az Azénpénzem.hu a KSH adatai alapján.

A portál összesítése szerint az idén majdnem 300 ezren (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) kapnak saját jogon havonta 120 ezer forintnál kevesebbet. További 358 ezer idős 120 ezernél ugyan többől, de 160 ezernél kevesebből gazdálkodhat havonta. A nyugdíjasok majdnem fele a 200 ezer forint alatti juttatási kategóriába esik. Ez az országos kép, ami területenként sokkal borúsabb. Mint a KSH által készített térképen (a teljes, ezt is tartalmazó kiadványt itt találja) is jól látszik, az országban nem egyenletesen oszlik el a nyugdíjasok aránya, és a járandóságuk között is jókorák a különbségek.

Területenként jelentős az átlagok között az eltérés

Az öregségi nyugdíj átlagos össze Budapesten a legmagasabb, 289.025 forint. Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben a legalacsonyabbat (218 ezer forint alatt).

A főváros mellett Pest vármegye három járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 270 ezer forintot az ellátás összege.

A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásban 190 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga. Ez pedig a fővárosi kétharmadát sem éri el. Budapesten belül is nagyok a különbségek: a XII. kerület 331,7 ezer forintos átlagával szemben a XX. kerületben mindössze 262,1 ezer forintot mértek.

A nyugdíjasok aránya a népességen belül a legalacsonyabb a főváros agglomerációjában. Több mint minden ötödik itt élő lakos tartozik az idősebbek közé. Tolnában és Békésben azonban 30 százalék feletti ez az arány. Egyéb jelentős különbségekről is beszámolt az országban a KSH. Mint leírták, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése könnyebb a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb területeken élők számára a kedvezőbb munkaerőpiaci viszonyok és jobb általános egészségi állapotuk miatt.

Nem csak a korösszetétel más az országon belül, hanem az ellátásban is nagyok a különbségek. Dél- és Észak-Alföldön a legalacsonyabb az átlagnyugdíj, ami a fővárosi kétharmadát sem éri el – írja az Azénpénzem.hu a KSH adatai alapján.

A portál összesítése szerint az idén majdnem 300 ezren (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) kapnak saját jogon havonta 120 ezer forintnál kevesebbet. További 358 ezer idős 120 ezernél ugyan többől, de 160 ezernél kevesebből gazdálkodhat havonta. A nyugdíjasok majdnem fele a 200 ezer forint alatti juttatási kategóriába esik. Ez az országos kép, ami területenként sokkal borúsabb. Mint a KSH által készített térképen (a teljes, ezt is tartalmazó kiadványt itt találja) is jól látszik, az országban nem egyenletesen oszlik el a nyugdíjasok aránya, és a járandóságuk között is jókorák a különbségek.

Területenként jelentős az átlagok között az eltérés

Az öregségi nyugdíj átlagos össze Budapesten a legmagasabb, 289.025 forint. Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben a legalacsonyabbat (218 ezer forint alatt).

A főváros mellett Pest vármegye három járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 270 ezer forintot az ellátás összege.

A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásban 190 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga. Ez pedig a fővárosi kétharmadát sem éri el. Budapesten belül is nagyok a különbségek: a XII. kerület 331,7 ezer forintos átlagával szemben a XX. kerületben mindössze 262,1 ezer forintot mértek.

A nyugdíjasok aránya a népességen belül a legalacsonyabb a főváros agglomerációjában. Több mint minden ötödik itt élő lakos tartozik az idősebbek közé. Tolnában és Békésben azonban 30 százalék feletti ez az arány. Egyéb jelentős különbségekről is beszámolt az országban a KSH. Mint leírták, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése könnyebb a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb területeken élők számára a kedvezőbb munkaerőpiaci viszonyok és jobb általános egészségi állapotuk miatt.